A VITAMINOK ÉS NYOMELEMEK LEGJELENTŐSEBB NÖVÉNYI FORRÁSAI
A mai kor emberének, ha azt javasolják, hogy még több vitaminra vagy nyomelemre lenne szüksége, akkor egyre többen már sajnos csak kapszulában tudnak gondolkodni.
Pedig a természetben minden megtalálható, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Ha természetes forrásból pótoljuk ezeket az anyagokat, 100 %-ban beépülnek a szervezetbe. Minél több feldolgozási fázison halad keresztül ( pl. kapszula, tabletta készül belőle), vagy esetleg mesterségesen előállított vegyületről legyen is szó, a szervezet annál kevésbé ismeri fel és tudja hasznosítani.
Az ideális egyensúlyt az évszaknak megfelelő táplálkozással is fenntarthatjuk. Eleink bölcsek voltak, hiszen minden időszakban – az új kor tudományai bebizonyították – pontosan azokat a táplálékokat fogyasztották, amire az adott évszakban szükségük volt. Például a téli időszakban a babot, borsót, lencsét, hajdinát, később pedig a rizst készítették el, mert a „MAG” „feldúsulva” tárolja hosszú ideig a vitaminokat, nyomelemeket. Téli élelem volt még a hűtő nélkül is eltartható cékla, sütőtök és káposzta, illetve a gyümölcsök nyers vagy aszalvány formájában.
Reméljük, hogy táblázatunk hasznos tanácsokkal látja el Önt is! Jó egészséget kívánunk használatához, mert az egészség mindenki számára elérhető!
Vitamin vagy nyomelem
|
Jelentősebb forrásai
|
A (retinol)
|
Répa, paradicsom, spenótlevél, brokkoli, sárgabarack, áfonya, cékla, sárgadinnye, csipkebogyó, zeller, petrezselyem, kelkáposzta, fokhagyma.
|
B1 (tiamin)
|
Olajos magvak, gesztenye, búzacsíra, paradicsom, uborka, répa.
|
B2 (riboflavin)
|
Gabonafélék, búza, kukorica, burgonya, sörélesztő, saláta, káposzta, aszalt szilva.
|
B3 (niacin)
|
Minden nyers zöldség, karalábé, paradicsom, füge, szilva, dió.
|
B5 (pantoténsav)
|
Narancslé, búzacsíra, sörélesztő, olajos magvak, méhpempő.
|
B6 (piridoxin)
|
Burgonya (héjában sütve), búzacsíra, napraforgó, káposzta, vöröshagyma.
|
B12 (cianokobalamin)
|
Sörélesztő, búza, malátaméz, barnarizs, szójalecitin, tengeri algák.
|
BC (folsav)
|
Zöld levelek, sörélesztő, hántolatlan gabonák, répa, sárgabarack.
|
C (aszkorbinsav)
|
Citrusfélék, csipkebogyó, fejes káposzta, nyers petrezselyem, paradicsom.
|
D (kalciferol)
|
Zabpehely, búzacsíra, hidegen sajtolt olaj, sörélesztő.
|
E (tokoferol)
|
Olajos magvak, szójaolaj, búzacsíra, brokkoli, kelbimbó, spenót, gabonafélék.
|
F
|
Növényi olajok, olajos magvak, búzacsíra, avokádó.
|
H (biotin)
|
Dió, sörélesztő, barnarizs, mák, mogyoró, lencse, ribizke.
|
K
|
Csalán, lucerna, szójaolaj, pórsáfrány, tengeri hínár.
|
P
|
Citrusfélék, szőlő, sárgabarack, paprika, szeder, cseresznye, hajdina.
|
U
|
Csalán, nyers káposzta, káposztalé.
|
Cink (Zn)
|
Rozscsíra, búzakorpa, zabpehely, mandula, datolya, csalán.
|
Foszfor (P)
|
Lecitinek(szójalecitin), sörélesztő, szárított gyümölcsök.
|
Jód (I)
|
Kivi, dió, almamagház, hagyma, tengeri algák.
|
Kálcium (Ca)
|
Búza, szezámmag, csalán, káposzta, petrezselyem, narancs, mandarin, hagyma, mák, szójabab, amerikai mogyoró, dió, napraforgó.
|
Kálium (K)
|
Rozs, citrusfélék, paradicsom, vízi torma, menta, napraforgó, banán, burgonya.
|
Króm (Cr)
|
Hántolatlan gabonafélék, zöldbab, fejes, saláta, káposztafélék.
|
Magnézium (Mg)
|
Zab, csalán, füge, citrusfélék, kukorica, olajos magvak, alma.
|
Mangán (Mn)
|
Zöld levelek, borsó, répa, diófélék, gabonafélék.
|
Nátrium (Na)
|
Árpa, cékla, sárgarépa, articsóka.
|
Réz (Cu)
|
Csalán, szárazbab, borsó, búza, szilva.
|
Szelén (Se)
|
Lilahagyma, spárga, búzacsíra, búzakorpa, paradicsom, brokkoli.
|
Vas (Fe)
|
Erdei szamóca, mák, csalán, őszibarack, dió, bab, spárga, zabpehely.
|
|