MÁJUS: PÜNKÖSD HAVA

 

Ebben a hónapban virágba borul a természet. Ha május elején kinn járunk a mezőn, a virágok friss illatának keveréke csapja meg az orrunkat. Szinte megrészegedünk a tömény illattól. A madarak fészket raknak, s várják a fiókák érkezését. Nászát üli minden a teremtett világban. Minden élő szerelmes ilyenkor. Ennek jeléül a legények májusfát állítanak kedvesük kertjébe.
Május Boldogasszony hónapja. A májusi litániákban Szűz Máriához imádkozunk, az Ő segítségét kérjük, hogy a megújuló természet gyümölcsöt hozzon majd új életet teremjen a növény, az állat s az ember, s hogy a szerelemben is mértéket tudjunk tartani.

  • Május 01. Fülöp és Jakab:
    Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok voltak, Jézus tanítványai. Mindkét apostol képét megtaláljuk a Szent Koronán.
    Ezen a napon keresztény szokás zöld ágakat rakni az ajtókra. Ezt annak emlékére tesszük, hogy a legenda szerint Fülöp apostol, amikor Hierapolis városába érkezett, a hitetlenek azt a házat, ahol megszállt, faággal jelölték meg, hogy majd másnap hajnalban rátámadjanak és megöljék. Reggelre azonban Isten angyala a város minden házára hasonló zöld ágakat tűzött, és így nem tudták véghez vinni gonosz szándékukat.
    E nap a májusfa állításának ünnepe. A májusfát titokban állította a legény annak a lánynak, akit szeretett, a vőlegény pedig a menyasszonyának. A májusfa a szerelem jele.
    E napon a legények zeneszóval köszöntötték a nagygazdákat, a papokat és más főembereket. A legények maguk közül gazdát, legénybírót választottak, aki egész évben a mulatságokat rendezte. Ilyenkor a legénybíró azoknak a lányoknak a megtáncoltatásáról is gondoskodott, akiknek nem volt kedvesük.
  • Május 04. Flórián:
    Szent Flórián a legenda szerint imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat a pusztulástól, ezért ő a tűzoltók védőszentje, de őt hívják segítségül a tűzzel dolgozó mesterek: a sörfőzők, fazekasok, kovácsok, pékek és kéményseprők is.
  • Május 06. Olajbafőtt János:
    Szent János a négy evangélista egyike, ő írta a negyedik evangéliumot. Keresztény hitéért megkínozták: forró olajjal telt kádba vetették, de a Jóisten csodát tett vele, sértetlenül került ki belőle.
    Népünk „babevő Jánosnak” nevezi, mert névünnepén vetik a babot. A babot nagy tiszteletben tartotta a nép, mert értékes tápanyagokat tartalmaz (mint a hagyma is), s ha nem volt más ennivaló, a bab mentette meg az embereket az éhhaláltól.

  • Május 16. Nepomuki Szent János:
    Csehország védőszentje. XIV. században született parasztszülők gyermekeként. A legenda szerint születésekor ragyogó lángok szálltak az égből, és megvilágították a szülői házat. Pap lett és a királyné gyóntatója. A király sokszor faggatta felesége dolgairól, de ő egyszer sem szegte meg a gyónási titkot, még ha meg is kínozták ezért. A király parancsára a Moldva hídjáról a folyóba vetették. Ekkor mennyei világosság fogta körül a testét, égő gyertyák, fáklyák világítottak körülötte a vízben. Így halt vértanúhalált. Később szentté avatták, s amikor sírját felnyitották, nyelvét épen találták.
    Szobra, képe gyakran a római katolikus templomban a gyóntatószék közelében található, de hidak mellett, kompok tövében, vízjárta helyek szélén is.
    Imádkoznak hozzá a szárazság ellen, de árvíz ellen is és hozzá imádkoznak a szülő asszonyok is.
  • Május 12-14. A három fagyosszent: Pongrác, Szervác, Bonifác.
    Az ekkor jövő fagy a sarjadó vetést, a gyümölcsfák virágait, s az idő előtt szárba szökkenő zsenge hajtásokat tönkreteheti. A legtöbb növény, mintha érezné, csak a fagyosszentek elmúltával, május közepe után hajt ki.
  • Május 17. Ebben az évben Áldozócsütörtök:
    Jézus húsvét után negyven nappal visszament az Atyához az égbe. Előtte megígérte, hogy elküldi a vigasztaló Szentlelket nekünk. (A Szentlélek eljövetelét tíz nappal később, pünkösdkor ünnepeljük.)
    A régi ember hitében Jézus húsvétot követően negyven napig itt jár közöttünk, itt él bennünk. A mennybemenetel napján Jézus után egy villanásra nyitva marad az ég kapuja, s mindenkinek a lelke nyújtózkodik, hogy benézzen oda. Volt olyan vidékünk, ahol déli harangszóra a templomba siettek az emberek, hogy e percben Jézus után küldjék legfontosabb kéréseiket az ég felé. Néhány vidékünkön ma is a déli harangszó hallatára a szabad ég alatt mondják el az Úrangyala imádságot.
    Akik összeszedetten imádkoznak e napon, lelkük rendeződik, s amikor megnyílik az égbolt, és Jézus elhagyja a földet, az Ő kegyelme kiárad az emberekre. Az erős hitű ember újjászületik, s meggyógyul.
  • Május 23. Orbán:
    Szent Orbán a szőlőművelők, kocsmárosok, kádárok védőszentje. Névünnepén a régi ember jó időért könyörgő körmenetet tartott a szőlőhegyeken.
  • Május 27. Ebben az évben: Pünkösd:
    Pünkösd ünnepén a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Ez az esztendő során egyik legnagyobb ünnepünk a karácsony és húsvét mellett.

    Ki a Szentlélek?  Ő Isten ereje, egy szent természetű lélek Istentől.

    Mi is történt az apostolokkal e napon? Fejük fölött lángnyelvek csaptak fel – a Szentlélek lángjai – mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, megerősítette szívüket (hitet és akaratot adott nekik a feladatukhoz), és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Nagy tömeg verődött össze, nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszélnek.
    Mit jelent ez? Ettől a naptól kezdve a Teremtő Atya szavai, üzenetei és Jézus tanításai minden emberhez szólnak, mindenki számára meghallhatóak, elérhetőek. Jézus tanításait ezentúl az apostolok is el tudtak mondani a föld minden népének.

    A pünkösdöt többféle szokással ünnepelte a falu népe. A legények a pünkösdi királyságért vetélkedtek: ügyességi feladatok teljesítésével, pl. lófuttatás, összemérték erejüket. Aki győzött, azt pünkösdi királlyá választották egy évre. A lányok pünkösdi királynéjárást tartottak: énekkel, tánccal járták a házakat, ünnepeltek és köszöntötték a tavaszt.

    Néhány szó a csíksomlyói pünkösdi búcsúról:
    Csíksomlyó a Székelyföld szívében fekszik, gyönyörű hegyes-domdos táj. Híres búcsújáró hely, legfőbb ünnepe a pünkösdi búcsú. A hagyomány szerint itt megnyílott az ég, és onnan létrát bocsájtott le a Jóisten. Ezen juthat el lelkünk Istenhez évről évre. Ünnep alkalmával e helyen az ég a földdel összeér.
    Mit jelent a búcsújárás? Szent helyen, szent időben (ünnep alkalmával) lelkünk megtisztul, és a Jóistenhez emelkedik, ha őszintén imádkozunk. Hozzá, kérjük Boldogasszonyunk segítségét. Ehhez azonban oda kell zarándokolnunk a szent helyre, szent időben.
    A nagytemplomba a csíksomlyói Szűz Anya: Babba Mária szobrához zarándokolnak a hívek ezrei évről évre, a Szűzanya áldását kérve további életükre.

  • Felhasznált irodalom:
    Czárán Eszter: Világnak Virága
    Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium