FEBRUÁR: BÖJTELŐ HAVA

 

Ebben a hónapban ébredni, szuszogni kezd a föld. Bár a hideg még általában nem nagyon adja meg magát, gyakran vissza-vissza tér, s kemény fagyokat hoz. Ilyenkor a fagy és az enyhébb idő naponta váltják egymást.
Ez a hónap a farsang ideje is. A télen elhullt állatok teste, s a földre hullott növények levele enyhébb időben bomlani kezd, s az ember lelke is vele „bomlik”. Farsang idején az ember gyakran felrúgja az isteni törvényt, amely egész évben szabályozza életét. A végére elege lesz a mértéktelenségből, s kitombolva magából a rosszaságot, tiszta lélekkel csöndesedik le a böjt idejére.
„Farsang farkának” nevezzük az utolsó víg szombat estétől húshagyókedd éjfélig tartó három napot. Az ezt követő szerda már hamvazószerda, a böjt első napja. Böjtnek a húsvétra, Jézus feltámadására várakozó időszakot nevezzük.
A húshagyókedd, hamvazószerda, húsvét ún. mozgó ünnepek, nem köthetők minden évben ugyanahhoz a naptári naphoz, minden évben más napra esnek. Honnan tudjuk, mikor vannak ezek az ünnepek? A tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21.) követő első holdtölte utáni vasárnap húsvétvasárnap. Innen kell visszaszámolni 46 napot, ekkor van a böjt kezdete, hamvazószerda, az azt megelőző nap pedig húshagyókedd, a farsang utolsó napja.
Ebben az évben a nagyböjt időszaka februárban kezdődik.

  • Február 02. Gyertyaszentelő Boldogasszony
    Mária ekkor mutatta be az újszülött Jézust a templomban.
    A szentelt gyertya Jézust jelképezi: a gyertya méhviasza Jézus tiszta teste, a bele (kanóca) az Ő ártatlan szent lelke, a tűz, a világosság az Ő istensége. A gyertya áldozatul adja magát, hiszen elfogy, hogy az embernek szolgáljon, világítson. Jézus ugyanígy tett: magát áldozatul adta, hogy az Ő világosságában járjunk. Ő a Világ Világossága.
    Az e napon szentelt gyertya védte a családot égiháború, villámlás, jégeső és gonosz kísértése ellen, de használták gyógyításra is. A szentelt gyertya végigkísérte az ember életét: már a pólyásbaba fejénél égett, ott volt a gyermekágyas asszony szobájában, ahol gyermekével feküdt egészen a keresztelőig, esküvő alkalmával az ifjú pár szobájában égett, mikor nyugovóra tértek és a haldokló ember kezébe is égő szentelt gyertyát adtak, így lámpással mehetett el a lelke.
  • Február 03. Szent Balázs püspök napja
    Szent Balázs püspök közbenjár értünk a Jóistennél, hogy óvjon minket a torokbajtól és más betegségektől. A katolikus templomokban Balázs-áldás (balázsolás) van e napon.
    E naphoz kötődik a balázsjárás szokása is. A tíz-tizenkét éves legények fehérbe öltöznek, fejükön korona-szerű papírcsákót viselnek, egyiküknek püspöksüvege van. A kapitánynál fakard, a zászlós pálcán zászlócskát tart. Ugrándozva köszöntek be a házakhoz, daloltak, táncoltak. A háziak megvendégelték az ünneplő ruhás, szalagos, bokrétás gyereksereget, a tanítónak ajándékot adtak: szalonnát, zsírt, lisztet. Balázs vitézei bakugrásokkal, bukfencezve távoztak.
    Balázs napján almát is szenteltek a házaknál. A szentelt almából a torokfájós ember nyelt le egy-egy darabkát, de adtak a beteg állatoknak is.
  • Február 04. Veronika
    Amikor jézus verejtékezve vitte a keresztet a Golgota hegyére, Veronika kendőjét nyújtotta neki. A kendőn maradt Jézus arcának képmása.
  • Február 05. Ágota
    Szent Ágota ókeresztény vértanú. A legenda szerint a római császár megkínoztatatta hite miatt és börtönbe zárták. Ott megjelent neki Szent Péter apostol öregember képében és Jézus nevében meggyógyította. Ekkor a császár megparancsolta, hogy tüzes cserepeken forgassák meg a lányt. Ágota imádkozni kezdett, földindulás támadt és lelkét Isten kezébe téve ment az Ő országába.
    A legenda szerint egy esztendővel halála után az Etna nevű vulkán tüzes láváját az ő koporsójáról levett fátyol állította meg.
    A régiek tűzvész ellen kérték Ágota védelmét, s a haza szabadságáért imádkoztak hozzá.
    Hazánk több vidékén kenyeret szenteltek e napon.
  • Február 21. Ebben az évben HÚSHAGYÓKEDD.
    Húshagyókedden tetőfokára hág a farsangi mulatozás, hiszen holnap már hamvazószerda van, a böjt kezdete. Ez a „farsang farkának” utolsó napja. Húshagyókedden játszotta el a régi ember a rönkhúzást és az állakodalmat.
  • Február 22. Ebben az évben HAMVAZÓSZERDA.
    Hamvazószerdával kezdődik a 46 napos böjt. Mi a böjt? Megtartóztatjuk magunkat testünk vágyaitól: nem fogyasztjuk kedvenc ételeinket, egyszerűbb, szegényesebb ételeket eszünk. Hamvazószerdán és böjti idő péntekein nem veszünk magunkhoz húst (katolikusok), s a két szigorú böjti napon: hamvazószerdán és nagypénteken (ekkor halt meg Jézus a kereszten) csak három alkalommal étkezünk, s ebből egyszer lakhatunk jól. A régi ember tojást, zsírt és tejterméket sem fogyasztott böjt idején. Kedvenc időtöltéseinkről, szokásainkról is lemondunk Jézus iránti szeretetből. A böjtben önmegtagadással és jócselekedetekkel készülünk Jézus szenvedésére, így valamelyest mi is részesülünk az Ő szenvedéséből. Lelkünk csak így újulhat majd meg húsvét ünnepén.
  • Február 24. Mátyás
    Mátyás volt a tizenharmadik apostol, akit az áruló Júdás helyére vettek apostolok sorába.
    Mátyás tör, ha talál, ha nem talál, csinál.”-mondták a régiek: Ha Mátyás neve napján jeget talál, akkor elolvasztja, ha nem lel, fagyot hoz. Mátyás királyt is a Duna jegén választották királlyá. (j é g = j o g Nyelvünk nagyon beszédes!)