JÚNIUS: SZENT IVÁN HAVA

 

Ebben a hónapban a szárba szökkenő élet már virágot, gyümölcsöt hoz. Virágzik a kukorica, a mák, a krumpli. A korai érésű gyümölcsfák (cseresznye, meggy), az eper, a málna terített asztalt kínálnak számunkra.

  • Június 04. Nemzeti gyásznap:
    A trianoni békediktátum aláírásának napja.
    Az első világháború 1914-1918 tartott. A háborút Magyarország szövetségeseivel együtt elveszítette. A győztes hatalmak és a vesztes országok között a franciaországi Versailles kastélyban folytak a béketárgyalások. Sajnos a veszteseknek el kellett fogadniuk a győztesek feltételeit. A tárgyalások lezárásaképpen 1920. június 04-én a kastélyhoz tartozó Trianon palotában írták alá a Magyarországra vonatkozó szerződést. Magyarország elveszítette területének 2/3-át, lakosságának felét. Három és fél millió magyar ember rekedt a határainkon túl.
    Amikor híre haza jutott, azonnal megszólaltak a harangok, az emberek gyászruhába öltözve vonultak az utcákra. Magyarországot temették akkor.
    Balassagyarmatra bevonultak a csehek, hogy elfoglalják a várost, de egy maroknyi csapat kiverte őket onnan. Ezért Balassagyarmat a „legbátrabb város” nevet viseli.
    Nem mindenki nyugodott bele a határozatba, ezért Sopronban népszavazást tartottak, hova akar tartozni a város: Magyarországhoz vagy Ausztriához. Sopron hűséges lakói Magyarországra szavaztak. Ezért nevezzük Sopront a „hűség városa”.
    Ekkora igazságtalanság nem sok nemzetet ért a történelem folyamán. Nehéz elképzelnünk azoknak az embereknek a fájdalmát, akiknek tudomásul kellett venniük, hogy évezredes (!) hagyományokkal rendelkező magyar nemzet részeként idegen ország polgárai lettek. Őseik a hazáért harcoltak évszázadokon át, védték az idegen betolakodóktól, sokszor vérüket áldozták érte, s most azt mondják rájuk, hogy hazátlanok. Talán kevésbé szomorkodnának kint élő testvéreink, ha nem azt látnák, hogy mi, Csonkamagyarország lakói egyre kevésbé törődünk hagyományainkkal, egyre inkább átvesszük az idegen szokásokat (pl. Valentin-nap), s szégyenszemre nekik, a határokon túl rekedt magyaroknak kell példát mutatni hazaszeretetből, hagyománytiszteletből.
  • Június 13. Páduai Szent Antal:
    Szent Antal a világ szentje. Mindenhol ismerik, nemcsak katolikusok, hanem sok vidéken a reformátusok és az evangélikusok is tisztelik őt.
    Sok jót tett a szegényekkel. Hozzá könyöröghetünk, hogy betegség, járvány, éhínség maradjon távol és adjon jó halált a Jóisten.
    Szegeden a liliom neve „szentantalvirág”. Szent Antal napján az asszonyok és leányok liliomszállal a kezükben vesznek részt a misén, s liliomos körmenetet tartanak, amely után a pap megáldja a gyermekeket.
    Az eladó lányok Szent Antaltól kérnek kérőt.
    Buda ostroma e napon indult, ezért Szent Antal a katonák, lovagok és cserkészek védőszentje.
    Régen e nap dologtiltó nap, piros betűs ünnepként tartották számon.
  • Június 24. Szent Iván:
    Szent Iván, más néven Keresztelő Szent János, Virágos Szent János, Búzavágó Szent János ünnepe.
    Keresztelő Szent János ezen a napon, hat hónappal előbb született Jézusnál. Ő volt a „pusztába kiáltó szó”, aki előkészítette Jézus útját. A pusztában böjtölt, vadméz és sáska volt az eledele, teveszőr ruhát viselt. Mikor visszatért az emberek közé bűnbánatra szólította fel őket, s vízzel megkeresztelte. Jézust is ő keresztelte meg. Ő az alázat példaképe lehet számunkra.
    Az esztendő kerekével is összhangban van a két ünnep: Jézus és Keresztelő Szent János születése. Jézus születése hozza el a fényt, ekkortól hosszabbodnak a nappalok, és Keresztelő Szent János születése után kezdenek el rövidülni. Szent János mondta ezt Jézusról: „Neki növekednie, nekem kisebbednem kell.”/János evangéliuma 3,30/
    Ez a nyári napforduló ősi ünnepe: az esztendő leghosszabb napja, ekkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. Tűzgyújtással emlékezünk meg napjainkban is róla.
    E naphoz kötődik a tűzugrás szokása: Szent Iván éjjelén nagy tüzet rakott a falu népe, s a tüzet át kellett ugrani. Hazánk különböző tájain más-más magyarázata vannak ennek:
    Volt, ahol azért ugrották át, hogy szomorúságuk elillanjon.
    Volt, ahol a tűzbe illatos füveket dobtak, hogy a gonoszt távol tartsák.
    Volt, ahol a tűz hamuját a termőföldeken szórták szét, hogy áldás legyen a termésen.
    Volt, ahol a legények a párjukat vitték át a tűzön, hogy együtt tisztuljanak meg, s majd ha családot alapítanak, sok gyermeknek adjanak életet.
    Volt, ahol almát dobtak a tűzbe, mert csecsemőhalál ellen tartották hatásosnak. Keresztelő Szent János a kiskorukban meghalt gyermekek pártfogója is.

  • Június 26. János és Pál:
    János és Pál a IV. században éltek, testvérek voltak, együtt szenvedtek vértanú halált. (nem azonosak az apostolokkal)
    Napjuk az aratás és a nagy záporok, nyári zivatarok idejére esik. Az ő segítségüket kérte a régi ember égiháború idején, ők fékezik meg a pusztító viharokat.

  • Június 27. Szent László:
    Árpád-házi szent királyunk, az ősi Turul-nemzetség tagja. Ő a magyar lovagkor példaképe, táltos királyunk, mondáink hőse, róla őrizte meg népünk a legtöbb mondát. A legnépszerűbb magyar szent a világon.
    Szent László szerette, szolgálta népét, mevédte országát a támadókkal szemben, szigorú törvényeket hozott azok az emberek ellen, akik nem éltek becsületesen, s Jóistennek tetsző életet élt. Erős, bátor, bölcs király volt. Az emberek biztonságban érezték magukat, amíg ő volt a király.
    Sokat imádkozott, minden bajban a Jóisten erejében bízott. Táltosnak említik mondáink, s a hagyomány a mai napig: a Jóisten csodálatos képességekkel áldotta meg őt. Csodás cselekedeteit az Ő erejével vitte végbe, angyalok és Szűz Mária segítették őt.
    Ő Erdély védőszentje.
  • Június 29. Péter-Pál:
    Szent Péter tanítványa volt Jézusnak. Vele járt három évig.
    Péternek ugyanolyan emberi gyengeségei voltak, mint mindnyájunknak: sok legendában találkozhatnak vele, hogy Jézussal vitatkozik, okoskodik, mindig kíváncsiskodik, sokszor elégedetlen azzal, ami van.
    Isten neki adta a legenda szerint a Mennyország kulcsát, ezért ő a lakatosok védőszentje. Mivel halász volt, így ő a halászok védőszentje is.
    Zománcképét megtaláljuk a Szent Koronán.
    Szent Péter volt a keresztény egyház első pápája.

    Szent Pál farizeusból (tanult zsidó ember) lett kereszténnyé, majd a pogányokat térítette keresztény hitre. Az ő életéről január 25-én, „Pál fordulása” napján emlékezünk meg.

    Szent Péter és Pál együtt szenvedtek vértanú halált ezen a napon.

  • Felhasznált irodalom:
    Czárán Eszter: Világnak Virága
    Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium