MÁRCIUS: BÖJTMÁS HAVA

 

A nagyböjt időszakában vagyunk. A természet is áldozatra adja magát, hogy majd új élet szülessen belőle: ilyenkor kerül a földbe a mag, s ő maga meghal, hogy belőle új élet csírázzon. Ha ebben az időszakban kimegyünk egy tó vagy mocsár mellé, bűzös szagot érzünk: a bomló élet szaga ez. Ugyanitt virítani fog hamarosan a gyönyörű tündérrózsa. A halából mindig új élet születik.
Jézus is ekkor készül a halálra. A hal-halál hangzása is hasonló, a hal tapintása borzongató, pikkelye hideg, ezüst színe is a halált juttatja eszünkbe. Ugyanakkor a hal az új életet is jelképezi, mivel nagyon szapora állat, megszámlálhatatlanul sok ikrával gondoskodik az utódokról.
A halál és az élet kettőssége van a Halak időszakában, s a régi ember együtt élt ezzel a kettősséggel. A böjt idején megtartóztatjuk magunkat, nem mulatozunk, böjtölünk (írtunk erről Február: Böjtelő hava gondolatoknál).
Ebben az időszakban éled, újul a természet. Feszülnek a rügyek s pattanni készülődnek. Ha kint járunk a szabadban, s szinte látni és hallani lehet, amint erőre kap, s friss hajtások bújnak elő a földből.

  • Március 12. Gergely
    Nagy Szent Gergely a VI-VII. század fordulóján élt, bencés szerzetes volt, majd római pápa lett. Egyháztanító és doktor volt, a középkori műveltség egyik megalapozója. Ő készítette el a ma is használatos „gergely-naptárt”.
    Az iskolaév Szent Gergely napján kezdődött. A régi ember úgy gondolta, hogy új iskola évet az új élet éledésével egy időben kell kezdeni, hiszen ilyenkor egyre nő és nő a természet energiája is. A jelenkor gyermekei akkor kezdik az iskolát, amikor a körülöttünk lévő energiák csökkenőben vannak… És mi várjuk a lelkesedést, a teljesítményt és fejlődést…Hát nem ellenkezik ez az isteni renddel?!
    Az ő nevéhez fűződik a „gergelyezés” és „gergely-járás” szokása. A játékot három diákgyerek adta elő, az egyik püspököt alakított, a másik kettő egyszerű papot. A többiek különböző mesterembereknek öltöztek, ők csak kísérték a három szereplőt. Azokba a házakba mentek be, ahol iskolába menő korú gyermek lakott, s énekelve hozták meg a kedvét az iskolába járáshoz, így toborozták a diákokat. A szülők a gergelyezőknek tojást, süteményt és pénzt adtak. Az iskolában terített asztal várta őket, majd a templomi könyörgés után megkezdődött a tanítás.
  • Március 15. Nemzeti ünnepünk
    Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója.
    Magyar vitézeink megmutatták, hogy nemcsak élni kell a hazáért, hanem, ha a sors úgy hozza, meg is kell tudni halni érte!
  • Március 19. József
    Szent József Szűz Mária jegyese, később férje, a gyermek Jézus nevelőapja volt.
    Szent József a családok védője, hozzá imádkozhatunk, hogy családunk mindig békében éljen. Amikor a XIX. században a Habsburg-ház rendelete szerint már nem volt kötelező az egyházi esküvő, elegendő volt a polgári esküvő is a törvényességhez, népünk névmágiával védekezett, hogy fenntartsa az isteni rendet. Minden családban – és itt most a „nagy családról” beszélünk – volt legalább egy Mária és egy József. Így védték a család szentségét.
    Szent József napja tavaszkezdő nap, már semmi sem akadályozhatja meg az újulást. E napon engedik ki egyes vidékeken a marhát először a legelőre, ezen a napon engedik ki a méhrajokat és e napon kezdik el a kerti munka javát.
  • Március 21. Benedek
    Ez a nap a tavaszi napéjegyenlőség napja. Ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. Ezután a nappalok egyre hosszabbodnak az éjszaka kárára, egészen a nyári napfordulóig, június 21-ig.
  • Március 24. Gábor
    Az angyali üdvözlet napja.
    Szűz Mária és József már jegyesek voltak, amikor Gábriel arkangyal meglátogatta Máriát, s jelentette, hogy ő lesz az édesanyja az Isten fiának, akit Jézusnak fog hívni, s a gyermek a Szentlélektől születik. József egyszer csak áldott állapotban találta jegyesét, megharagudott Máriára, mert azt hitte, elhagyta őt. József ekkor még nem tudott Gábriel látogatásáról. Ezután álmában angyal jelentette neki, hogy ne aggódjon, Mária a Megváltó édesanyja lesz. József megértette és elfogadta az angyal szavát, s feleségül vette Máriát.
  • Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
    E napon ünnepeljük, hogy Szűz Mária elfogadta Isten akaratát, hogy az Isten fiának, Jézusnak Ő adjon majd életet. Ez a fogantatás napja, Testfogadó Boldogasszony napjának is nevezték.
    Ez a nap a fák oltásának és szemzésének alkalma. Az oltáshoz, szemzéshez Kolos napján (február 10.) metszik az ágakat, s pincében tartva Gyümölcsoltó Boldogasszony napján használják fel. Az e napon oltott fát nem szabad letörni vagy kivágni, tisztogatni sem szabad, maguktól kell elkorhadniuk. Szent ez a fa.
    A gazda e napon kitárja az istálló ajtaját. Mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házába fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással.
  • Felhasznált irodalom:
    Czárán Eszter: Világnak Virága
    Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium