NOVEMBER: SZENT ANDRÁS HAVA

 

Október végén, november elején halálba fordul a természet. Az őszi színes, szép levelek lehullnak, s az érkező fagytól hamar sárrá változnak. A növények áldozatul adják magukat, tápláló talajjá válnak.
Egyre hidegebb van, ködösek a hajnalok. Őszi kabátunkat lassan télire cseréljük.
Mi emberek is többet gondolunk ilyenkor a halálra, az elmúlásra. Ám ne gondoljuk, hogy a halál elpusztulás: a halálból mindig új élet születik. Ezért ültetett a régi ember a Farkas napján kidöntött öreg fa a helyett facsemetét. Hiszen ez élettel együtt jár a halál is.

  • November 01. Mindenszentek ünnepe    

    Sokan éltek e földön, akiknek nem tudjuk a nevét, az ő nevük nincsen lejegyezve a naptárak lapjain, életük mégis Istennek tetsző-, s az embernek példát adó volt. Ők is szentek, őket ünnepeljük e napon.
    Ilyen névtelen szentek az életüket családjuknak áldozó édesanyák, édesapák, az életüket nemzetükért vagy más nemzetért föláldozó katonák. Szent a társát bajból kimentő ember, aki maga belehal a mentésbe, s szent az az ember is, aki egész életét a másik szolgálatában töltötte.
    Rájuk emlékezünk ezen a napon, s az ő segítségüket kérjük, hiszen ők már a Mennyországban vannak.
    A régi ember hite szerint, amikor Jézus a mennybe távozott, a Tisztítótűzből lelkeket vitt magával. A Tejutat „Lölkök útjának” (Lelkek útjának), Hadak útjának, Jézus útjának is nevezik. Régi hitünkben lelkünk a Lölkök útján, vagyis a Tejúton jut az Égbe. A Tejút a Tisztítótűz, s ha ezen végigmegy a lélek, a Jóistenhez jut.
    Régen e nap estéjén emlékeztek meg a halottakról.

  • November 02. Halottak napja

    Halottak napján elhunyt hozzátartozóinkra emlékezünk. A szokásokat Mindenszentek napjának estéjén tartotta meg a régi ember.
    Ez a nap dologtiltó nap volt: nem volt szabad a földeken dolgozni, varrni, mosni, takarítani.
    Minden családban húztak egy-egy verset a halott családtagokért: harangoztak értük. A harangszó ideje alatt mindenki imádkozott, lelke Istenhez emelkedett.
    Az asztalnál a halottaknak is terítettek ezen a napon. Minden elhunyt családtagnak gyertyát gyújtottak otthon, az asztalnál, s ha vízbe fúlt, akkor az asztal alatt égettek gyertyát.
    Isten ilyenkor kimenőt rendel el a halottaknak, hogy lelkük hazajöhessen. Ez a nap lehetőségét adta annak is, hogy azokkal találkozzék az ember, akik idegen földön haltak meg. Gyertyát égettek a távolban elhunytért is, így az ő lelkük is hazajöhetett.
    A régi ember hite szerint, ha valakitől halála előtt nem tudott elköszönni, akkor annak lelke kóbor lélek marad, de a halottak napi imádságra hazatérhet. Így azokon a vidékeken, ahol őrzik ezt a hagyományt, nincs kóbor lélek, mert mindenki imádkozik halottaiért ezen a napon.
    A temetőben rendbe hozták a sírokat, de nem volt szokás gyertyát gyújtani, sem koszorúkkal, virágokkal díszíteni a sírt, hiszen ezzel sok ember kevélysége és irigysége növekszik, versenyezvén, hogy ki díszíti jobban hozzátartozója sírját.
    E nap estéjén a templomban felállították a „mindenki koporsóját”, a nép együtt imádkozott mindenki halottjáért. Adományokat vittek a koporsóhoz: lisztet, zsírt, szalonnát, s más ennivalót. Ezeket másnap a pap szétosztotta a szegények között. Az asszonyok kolduscipót sütöttek, amit a templom kapujában várakozó koldusoknak adtak.
    Halottak napja nem volt szomorú ünnep. Hiszen miért szomorkodjunk azok miatt, akik Istenhez készülnek vissza vagy már Nála is vannak?

  • November 03. Hubert

    Hubert püspök volt, a VII. században élt. Legendája szerint hercegi család elkényeztetett gyermeke volt. Mindig a számára kellemes dolgokat kereste, azt tehetett, ami neki tetszett.
    Egyszer nagypéntek napján vadászni indult. Szarvas tűnt fel előtte, agancsai között kereszt ragyogott. Ez a látomás megrendítette Hubertet, s élete ettől kezdve megváltozott. A Jóisten dolgait kereste ezután.
    A vadászok védőszentje, ünnepét nagy vadászattal, mulatsággal ülik meg.

  • November 05. Imre

    Szent Imre herceg a XI. században élt, Szent István király fia volt. Már gyermekkorában kitűnt Isten iránti engedelmességével, szeretetével. Sokat imádkozott, s mindig a Jóisten akaratát kereste. Szent István király megházasította, de házasságában is szinte szerzetesi életet élt.
    Szent Imre herceg táltos ember volt. Első látásra ismerte az emberek lelkét.
    Édesapja királyságra készítette fel fiát. Kis könyvet írt neki, ez a király „intelmeit” tartalmazza, s ebben azt írja le, hogyan kell a királynak helyesen uralkodni és szolgálni népét.
    Sajnos Imre hercegből nem lehetett király, mert hirtelen halállal, fiatal korában meghalt. Sírjánál csodák történtek.
    Ő az ifjúság védőszentje, népünk hite szerint a mennyországban ma is imádkozik a magyar ifjúságért, nemzetünkért.

  • November 06. Lénárd

    Szent Lénárd a VI. században élt, remete volt. Beteg embereket és állatokat gyógyított.
    Rabok, orvosok, pásztorok védőszentje.
    A legenda szerint arra kérte a királyt, hogy akit ő meglátogat a börtönben, engedje szabadon.
    Ha a foglyok hozzáimádkoznak, megszabadulnak bilincseiktől. Vastárgyakat ajánlanak fel a tiszteletére.

  • November 11. Márton

    Szent Márton Magyarországon született 316 táján, később külföldön élt. Apja parancsára katonának kellett mennie. Tizenöt évesen indult harcba. Katonai évei során is szent életet élt, mintha szerzetes lett volna.
    Márton a Jóistennek szentelte magát. Látván szent életét, püspökké akarták őt választani, de ő meg akart maradni egyszerű szerzetesnek, nem akarta vállalni. Ekkor erőszakkal akarták elvinni, s ő egy liba ólban bújt el. A libák hangos gágogásukkal elárulták, az emberek megtalálták, és püspökké választották őt. Szent Márton püspökként is igen alázatosan és egyszerűen élt. Tisztaságban és szegénységben telt élete. A földön aludt, s egyszerű ruhában járt. Sokat böjtölt és imádkozott.
    81 éves korában halt meg. Sok csodát tett életében, és sokat holta után is.
    Középkori templomainkban sok helyen egy oltáron található a négy szent: István, László, Imre és Márton. A legtöbb templomnak Márton a védőszentje.
    Szent István király zászlaira a hadverő Márton képet festette. Szűz Mária mellett ő s az ország védőszentje lett.
    A pannonhalmi apátság Szent Márton tiszteletére épült. Pannonhalma régi neve Szent Márton hegye volt. Itt Benedek-rendi (bencés) szerzetesek települtek le, akik ma is itt szolgálnak.
    Márton napja a gazdasági év zárónapja. Legkésőbb e napon hajtották be a jószágokat az istállóba, téli szállására. Misére mentek e napon a pásztorok, utána az urasághoz és gazdákhoz, ahol megkapták az éves bérüket. Márton a jószágok védőszentje, ő fékezi meg az „ördög hajtotta” tehenet.
    Volt, ahol Márton napján fogták tömőre a ludakat, s misét mondattak, hogy a következő évben is áldás legyen a libanevelésen.
    E napon kezdődött a tollfosztás.
    Ekkor kezdtek szőni, fonni, hímezni is.

  • November 19. Erzsébet

    Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. II. András király leánya volt.
    Szent Erzsébet a világegyház legnagyobb női szentje. A szegények, a betegek, az árvák és özvegyek segítője.
    Már születését is csodálatos jelek kísérték. A kis Erzsébet már gyermekkorában is kitűnt viselkedésével a Jóisten szolgálatában. Atyja palotájának kápolnájában minden nap hosszasan imádkozott. Igyekezett a maga kívánságainak ellent mondani, kerülte a táncot és játékot: látszott rajta, hogy más mint társai. Magához szigorú volt, s mértéket tartott mindenben: folyamatosan böjtölt, egyszerű ruhában járt, keveset és okosan beszélt. Erzsébet táltos kislány volt: nem tanította senki, mégis mindent tudott, ami lényeges. Szívében hordozta a kereszténységet, a szeretet parancsát. általában két helyre járt. A templomba és a temetőbe. Kislánytársait imádkozni tanította. Ételéből mindig félretett a szegényeknek, s a ruháit is szétosztotta közöttük.
    Gyermekként és felnőttként is haragudott rá a környezete, mert nem értették meg, s pazarlásnak vélték adakozásait. Ő pedig annál jobban szerette őket, minél jobban haragudtak rá.
    Még kislány korában elvitték idegen földre Németországba, s ott nevelték, mert thüringiai Lajos gróf feleségének szánták. Erzsébet mégis megmaradt magyarnak. Jóságos adakozásait külföldön is folytatta. A környezetében más gondolkodású emberek voltak, s soha nem értették meg őt. Mennyire vágyakozhatott haza a kis Erzsébet haza! – de engedelmességből mégis ott maradt, s szolgálta a betegeket és a szegényeket. Vakokat, bénákat ápolt s gyógyított.
    Lajos gróf egy hadjáratban életét vesztette. Szent Erzsébet özvegyen maradt. Megfogadta, még egyszer nem megy férjhez. ezután is folytatta a jótékonykodást, de férje rokonai nem tűrték a „pazarlást”, és kidobták őt a palotából. Azok az emberek is elutasították, akiket korábban segített. Végül sok szenvedés és hányattatás után Magyarországról, családjától kapott pénzt, amiből Marburgban kórházat alapított. Erzsébet a kórházban lakott, s a legnehezebb munkákat vállalta magára.
    Amikor Erzsébet halála órája közeledett Jézus jelent meg neki, s magához, a mennyországba hívta őt. Ezután angyalok jelentek meg neki, madarak képében.
    Halála után a testéből napokig gyönyörűséges, jó illat szállt fel. Az általa alapított Szent Ferenc kápolnában temették el. Sírjánál számtalan csoda történt. Aki hittel ment oda, s segítséget kérve imádkozott, megszabadult minden testi-lelki bajától.
    Halála tán négy évvel a pápa Pünkösd ünnepén szentté avatta.
    Szent Erzsébet az ember- és Istenszeretet példaképe. Ennél többet ember nem tehet embertársaiért, mint amit ő életében cselekedett.
    A szegények, elhagyatottak, betegek védőszentje. Kórházak, emberbaráti intézmények választják őt védőszentül. Betegápoló szerzetesrend is alakult Szent Erzsébet nevével.
    A régi magyar egyház Szent Erzsébet napját piros betűs ünnepként ünnepelte.
    Sok helyen sütnek Erzsébet-kenyeret e napon, a szegényeknek és a nagycsaládoknak adják.

  • November 25. Katalin

    Alekszandriai Szent Katalin királyi családból született Egyiptom földjén. Igen szép és okos teremtés volt. Jézus hitéért megkínozták, majd mártírhalált halt. Szép legendák maradtak fenn életéről.
    Népünk hite szerint Katalin elűzi a szorongást okozó gonosz lelket tőlünk.
    Katalin okos volt, ezért ő a diákok, tudósok védőszentje. Kerékkel kínozták meg őt, ezért ő a védőszentje a kerékgyártóknak, molnároknak, fazekasoknak és szövőlányoknak.
    Gyümölcsfaágat tesznek ilyenkor vízbe e napon, ha Karácsonyra kizöldül, a családban a nagylány hamarosan férjhez megy.

  • November 30. András

    Szent András apostol volt, testvére Péternek. Három évig járt együtt Jézussal, hallgatta tanításait tizenegy társával együtt. Jézus föltámadása után Szkítiába, magyar őseink földjén térítette az embereket keresztény hitre. Jézus tetteiről beszélt, csodákat tett, betegeket gyógyított, ördögöket űzött ki Isten erejével, sok bűnösért imádkozott.
    Szent András apostol X alakú kereszten szenvedett vértanúhalált. Ezt a keresztet andráskeresztnek hívják.
    András képe fenn van a Szent Koronán.
    Szent András napja az advent kezdete. Arra készülünk, hogy lelkünkben megszülessen Jézus, a Fény. A csendes várakozásban nincs helye mulatozásnak, karácsonyig nem rendezünk bált, nem hallgatunk nagyon hangos zenét, úgy is mondják: András lezárja a hegedűt. Ezekben a hetekben többet imádkozunk, a Jóisten felé fordulunk.
    Ilyenkor kezdődik a disznóvágás ideje is.
    Mint Katalin, András is házasságszerző szent. Baján úgy tartották, az a leány, aki álmában meg akarja látni jövendőbelijét, e napon böjtöljön, sokat imádkozzon, s a feje alá tegyen férfiruhát.

    Felhasznált irodalom:
    Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
    Czárán Eszter: Világnak Virága