OKTÓBER: MINDSZENT HAVA
Itt van az ősz. A búzát és a többi gabonafélét már betakarították, a mindennapi kenyérnek való biztos helyen várakozik. A zöldségek, gyümölcsök nagy részét leszedtük, télire elraktuk. Kamránk teli van finomsággal.
A szőlőszüret ideje jön el, hogy vidámító mustunk, borunk legyen a sötét, szomorú napokra. Később a régi ember életében a vidám kukoricafosztás ideje érkezett.
Az őszi vetéssel már a jövőre gondol a gazda: a hó betakarja a kikelő gabonát, így az hamarabb szárba szökken tavasszal.
Szüret elmúltával az ember lassacskán a házba húzódik. A „bent” ideje, az esztendő estéje érkezik el.
- Október 04. Ferenc
Assisi Szent Ferenc a XII. században, Itáliában született. Apja gazdag kereskedő, fiát is annak szánta. Ő azonban koldusruhát ölt, s csak Jézust akarja követni. Gyönyörködik a természetben, dicséri Istent, aki mindezt megalkotta. Társak szegődnek mellé, s lassan megalakul az ő rendje, a ferences rend. Tagjai hármas fogadalmat tesznek: szegénység, engedelmesség és tisztaság. Járják a városokat, falvakat, gyógyítanak és hirdetik Isten jóságát, szeretetét az embereknek.
Ferenc annyira együtt él a természettel, hogy az állatokkal is tudott beszélni. Több legenda is szól erről.
- Október 06. Az aradi vértanúk napja
Az 1848. március 15-én kitört forradalmat szabadságharc követte. A nemzet egy szívvel-lélekkel fogott fegyvert, és harcolt a szabadságáért. Több győztes, hős csata tán 1849. augusztus 13-án a magyar sereg Görgey Artúr vezetésével Világosnál letette a fegyvert. Szabadságharcunkat a túlerő és erőszak győzte le. Ezt követően megkezdődött a megtorlás. Tizenhárom honvédtisztet zártak Aradon börtönbe, akik a harcban több ezer honvédet vezetve, tábornokként szolgálták a hazát. A tizennegyedik vértanút, gróf Batthyány Lajost, az első szabadon választott, felelős magyar kormány miniszterelnökét Pesten tartották fogva. Kilencen kötél általi-, négyen golyó általi halálra ítéltettek.
A tizenhárom vértanú neve: Lahner György, Aulich Lajos, Damjanich János, Knezich Károly, Leiningen-Westerburg János, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Nagysándor József, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidel József és Vécsey Károly.
- Október 07. Olvasós Boldogasszony napja
Rózsafüzér királynője. Olvasónak vagy rózsafüzérnek nevezzük azt a gyöngyökből álló láncocskát, amelyen rajta van a kereszt, Mária képe, s ennek segítségével imádkozunk rózsafüzér imádságot.
Olvasóimádság magyarul először az apácáknak íródott. Az olvasókultusz különösen akkor vált egyetemessé, amikor V. Szent Pius pápa felszólítására a katolikus Európa az olvasót imádkozva könyörgött a kereszténységnek a török ellen való helytállásáért.
Hogyan segítenek a gyöngyök? Minden gyöngy imát jelent, azt a gyöngyöt fogjuk ujjunkkal, amire éppen imádkozunk. az imák közben mondjuk el az éppen időszerű kéréseinket, titkainkat. Az egymásután elmondott sok imával rendeződik lelkünk, s Isten felé fordul. Október hónapban Boldogasszony kegyelmét, közben járását kérhetjük, hogy erőt merítsünk a sötét hónapokra.
- Október 08. Magyarok Nagyasszonya Ünnepe
Ezen a napon ismét Máriát ünnepeljük. Mi Mária országa vagyunk, Szent István király Őrá bízta népünket. Az Isten szülő Szűz Mária hazánk örökös Királynő asszonya.
Szűz Mária „Patrona Hungariae”: Szűz Mária Magyarország Segítsége. Ha „Patrone Hungariae” szobrot látunk, a Szűzanya fején a tizenkét csillagból álló korona helyett a magyar Szent Korona van, kezébe országalma és jogar kerül, lába alatt a félhold azt jelenti, hogy Ő a Holdanya, Ő a mi égi királynőnk.
Mielőtt Kölcsey Ferenc mai Hímnuszunkat megírta, régi Hímnuszunk az alábbi szép ének volt, melyet illik megtanulni és tudni minden magyarnak (Sajnos kottát nem áll módunkban megjeleníteni.):
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Refr.: Magyarországról, édes hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Ó, Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélrk mátkája!
Refr.: Magyarországról, édes hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Refr.: Magyarországról, édes hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,
A Te Szent Fiadnak, Szentlélek mátkádnak!
Refr.: Magyarországról, édes hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!
- Október 18. Lukács
Szent Lukács a négy evangélista egyike. Megtérése előtt művelt pogány orvos volt, ezért ő az orvosok és a fürdők védőszentje.
- Október 20. Vendel
Szent Vendel legendája szerint ír származású királyfi, aki pásztorrá lett, mert úgy gondolta, így jobban tudja szolgálni Istent és az embereket. Ő a jószágtartó gazdák, a pásztorok és a juhászok védőszentje. Tudós pásztor volt, értett mindenhez, ami a jószággal kapcsolatos.
Hazánkban él legelevenebben a tisztelete. Pásztoraink annyira közülük való tartják, hogy a legelők szélén sokszor feltűnik a szobra. Ünnepe alkalmával körmenetet is vezettek szobrához. Ilyenkor a pap „Vendel-misét” tartott.
Országszerte ilyenkor Vendel-vásárt tartottak.
A jószág ünnepe is volt ez a nap, nem fogták munkára őket.
- Október 21. Orsolya
Szent Orsolya vértanúhalált halt sok társával együtt keresztény hitéért.
Orsolya a szabók és takácsok védőszentje.
- Október 23. Nemzeti ünnep
1945-ben, a második világháború végén szovjet csapatok szállták meg hazánkat. A falvakat, városokat feldúlták, az emberek javait elvették, aztán vezetőik utasítására „itt felejtették magukat”. 1945-től a szovjet-orosz elnyomás miatt szenvedtek szüleink, nagy szüleink, dédszüleink. 1956 októberében az emberek azt mondták: elég volt és október 23-án kitört a világ legtisztább forradalma.
A fiatalok a Műszaki Egyetemtől indulva Budapest utcáira vonultak. Forradalmuknak két célja volt: követelték a szovjet csapatok azonnali kivonását hazánk területéről, a másik cél a kommunista rendszer megdöntése volt. Fegyvertelenül, békés szándékkal mentek. A kommunista hatalom főemberei megijedtek és a tömegbe lövettek, sok ártatlan fiatal maradt halva az utcákon. Mégis sikerült új kormányt alakítani, s az emberek országszerte lelkesen ünnepeltek, reménykedtek a szebb jövőben.
November 04-én szovjet tankok százai érkeztek Budapest utcáira, hogy vérbe fojtsák igaz ügyünket. A békésen induló forradalom elkeseredett szabadságharccá alakult. Nagyon sokan áldozták életüket a hazáért, és sokakat több évre börtönbe zártak, kínoztak, majd bíróság elé állították, tárgyalás nélkül elítélték és kivégezték.
A szovjet csapatok hazánkban maradtak egészen 1991-ig.
Az 1956-os hősök áldozata mégsem volt hiábavaló, mert megmutatták nekünk, hogy a mai időkben is lehet harcolni és áldozatot hozni a hazáért, s példát mutattak nekünk arra, mi is az igazi hazaszeretet.
- Október 26. Dömötör
Dömötör harcos szent, katonatisztként szenvedett vértanúhalált.
Szent Dömötör zománcképe rajta van a Szent Koronán, szemben Szent György képével.
Dömötört törökűzőnek tartják, mivel a törökök a hideg beálltával, Dömötör napján beszüntették a harcot.
Dömötör a magyar juhászok védőszentje. A juhokat ilyenkor már behajtották a legelőről, s az ezt követő pásztoráldomást „dömötörözésnek” mondják. A tanyasi ember ekkor találkozik a városival. Közös szentmise után ünnepi ebéd, majd reggelig tartó mulatság következett, ahol még a papok is táncoltak.
Egyes helyeken bárányt is szentelt a pap a templom előtt.
- Október 31. Farkas
Farkas a X. században élt, Benedek-rendi szerzetes volt.
A hagyomány szerint ő készítette az első fejszét. Ő az erdőirtók, famunkások, ácsok védőszentje, és ő az, aki a farkastól is megvéd.
Farkas napján elalszanak a fák, nedvkeringésük szinte teljesen leáll. Ilyenkor érkezett el a favágás ideje, hiszen ekkor nem „vérzett el” a fa, s az alvó fából készített ház, bútor, egyéb holmi tartósabb is volt. A régi ember csak alvó fát vágott ki, hiszen a fa is élőlény. Amikor a fát kidöntik, nagy roppanás hallatszik: a favágó ember a roppanással és a fejszecsattogással úgy érzi, mintha az ő élete is elroppanna, el lenne vágva: bennünk is kidől ilyenkor életünk fája. A fa kidőlése tán nagy csönd ereszkedik a tájra. A fa halálával eljön a megújulás is: az öreg fa helyett csemetefát ültetett a régi ember, s körbe táncolta, hogy a kis fának élete legyen.
Felhasznált irodalom:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Czárán Eszter: Világnak Virága
|
