SZEPTEMBER: SZENT MIHÁLY HAVA

 

A télire való eleséget, a gyümölcsöket, zöldségeket ilyenkor gyűjtjük be, rakjuk el, hogy amikor a természet nem nyújtja nekünk, akkor is legyen majd mit tenni az asztalra. A hónap vége felé a költöző madaraink: a fecskéink, gólyáink már kezdenek készülődni a hosszú útra.

A kertből, földekről lassan a házba húzódunk, megkezdődik a „bent” ideje, bár napközben még a meleg is megmutatja magát, de a hajnalok már hűvösek.
Szent Mihály havában az ember „mérlegre lép” Isten előtt, számot vet: mit tett jól, s mit fog másként tenni a jövő esztendőben. Egyre rövidebbek a nappalok, a sötét órák hosszabbodása pedig szorongást, félelmet kelt bennünk. Mintha a Mindenség láthatatlan hatalmas madara gubbasztana a fákon és a lelkünkön is. Lelkünkben előjönnek a régebben elkövetett vétkeink, hibáink, így állunk mérlegre Isten előtt. Régen sokan imádsággal, zarándoklattal készültek a megmérettetésre. A régi ember hite szerint, aki a mérlegelésnél könnyűnek találtatik, annak halála után a föld kiveti testét, s az ég nem fogadja vissza lelkét.

Jó időben menjünk ki minél többször a szabadba, hogy a Nap utolsó erejéből feltöltődjünk. Szedhetünk gyógynövényeket, gombát. Nagyon érdekes szeptemberben az éjszakai kirándulás is, amikor szarvasbőgést hallgathatunk.

Szeptember 01. Egyed:
Szent Egyed (népi nevén Ögyed) a Tizennégy Segítő Szent egyike, a VIII. században élt Franciaország területén, remete volt.
Legendája szerint egy vasárnap misét mondott a királyért, amikor megjelent neki Isten angyala egy cédulával, amelyre az volt írva, hogy Isten a király bűnét Egyed szent lelke miatt megbocsátja. Még az is rá volt írva, hogy ha valaki  Szent Egyedhez imádkozik, akármilyen bűnt követett el, vétke bocsánatot nyer.
Ezért a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként, egyes vidékeken a jószág segítőjeként tisztelték.
Egyed tiszteletére emelt Szent László király Somogyváron kolostort.
A középkorban az egyházban köménymagot szenteltek az ő nevében a jószág betegsége, megrontása ellen.
Régen e napon álltak szolgálatba a számadó pásztorok. Hat hétig nem vettek magukhoz tiszta ruhát, és minden nap böjtöltek.
Egyed napján az őszi időjárásra jósoltak: jó idő esetén jó lesz a szőlő- és gyümölcstermés.

Szeptember 08. Kisasszony/Kisboldogasszony napja:
Szűz Mária születésének emléknapja.
A hagyomány szerint Szent Anna kedden szülte Máriát, és születésénél megjelent Gábriel arkangyal is.
A legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengenek a mennyekben.
Ez a nap az erdélyi Máriaradna nagy búcsúnapja, ahol Boldogasszony tiszteletére építettek fakápolnát, amelyet a törökök 1695.szeptember 08-án kiraboltak, majd felgyújtották. A kegykápolna porig égett, csak egyetlen tárgy maradt csodás módon sértetlen a lángok között: A Szent Szűzet ábrázoló oltárkép. Az ünnep hajnalán a búcsúsok a templom melletti magaslaton az ilyenkor különösen tiszta fénnyel kelő Napnak gyóntak meg bűneiket. Miért tették ezt? Ilyen tiszta fénynek senki nem tud hazudni, mindenki őszintén állt a Nap elé vétkeivel. Mivel a Nap Jézus fényét tükrözi, valójában magának Jézusnak vallotta be bűneit az ember. A tiszta fény pedig megtisztítja lelkünket. Mi is megtapasztalhatjuk, milyen a Nap kelő fényével szemben állni.
Több vidékünkön az ünnepre virradó reggel napköltét várnak, s az arra érdemes ember a fölkelő Napban megláthatja a bölcsőben fekvő Máriát.
Kisasszony napja ősi őszkezdő nap, az asszonyoknak nem volt szabad fonni ezen a napon, s még a fecskék sem indulnak útnak ezen a nagy ünnepen.
Ez a dióverés napja, s sok helyen ezen a napon kezdik el vetni az őszi ültetésű gabonát.
Mária Isten földje, amelyből Jézus, üdvösségünk virága, gyümölcse sarjadt. Ezért szokás Göcsejben és a Balaton vidékén, hogy a vetőmagot Kisasszony napjára virradóra kiteszik a harmatra, hogy a Jóisten szentelje meg. Az ilyen búza aztán nem üszkösödik meg, és bőven terem – tartják a régiek.

Szeptember 12. Mária:
Szűz Mária neve napja. Nevének tiszteletére sok templomot és kápolnát szenteltek, s sok leánynak ma is a Mária nevet adják.
Bodajk a Dunántúl híres búcsújáró helye. Eredetileg Sarlós Boldogasszony ünnepén tartották a búcsút, de mára e napra tették át. Szent kútjának helyét Isten jelölte ki. Már Szent István király fia, Szent Imre herceg is idezarándokolt, s Szent István ideépítetett Kápolnát a szent szűz tiszteletére a Kálvária-hegy tövében. A templomban a Segítő Boldogasszony képénél imádkoznak a hívek. A zarándokudvaron a forrás fölött, a fák alatt Boldogasszony szobra áll. A forrásnak gyógyító hatása volt. Sánták, bénák nyerték vissza egészségüket. Mára sajnos a forrás elapadt.
Megfordult itt Szent László király is.

Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya:
Szűz Mária hét anyai fájdalmáról emlékezünk e napon.

Szeptember 21. Máté:
Szent Máté vámos volt, mielőtt Jézus tanítványa lett. Ő Jézus tizenkét apostolának egyike, és ő az egyik evangélium szerzője. Jézus menybemenetele után Etiópiába ment tanítani.
Máté hete hazánkban az őszi búzavetés első időszaka. Egyes vidékeinken ilyenkor búzát szenteltek, és a vetőmag közé keverték, hogy Isten áldása legyen a vetésen.

Szeptember 25. Gellért:
Szent Gellért olasz családból származott, ő volt Szent Imre herceg nevelője. Később remeteként élt a Bakonyban. Szent István halála után a lázadók kővel hajigálták meg, s úgy menekült meg, hogy keresztet vetett. Később Kelenföldre vitték, s a mai Gellérthegyről szekerestül taszították le, s a Duna-parton Kővel törték szét a fejét. A kőről hét évig még az árvíz sem tudta lemosni Gellért vérét. Ez a kő lett az oltárköve az általa alapított csanádi Boldogasszony templomnak, s itt helyezték el a testét is. A véres kőnél sok csodás gyógyulás történt. Emberek sebei gyógyultak be, csontjai forrtak össze.

Szeptember 27. Kozma és Damján:
E testvérpár Arábiában született, keresztény szülők gyermekeként. Gondos nevelést kaptak, követték az evangélium tanításait. Orvosok lettek, ingyen gyógyítottak, Isten és az emberek iránti szeretetből. Amikor olyan súlyos beteget kellett gyógyítaniuk, hogy meghaladta erejüket, imádkoztak, s a kereszt jelét tették a betegre, és így gyógyították meg őket.
Szent Kozma és Damján zománcképét megtaláljuk a magyar Szent Koronán.

Szeptember 29. Mihály:
Szent Mihály főangyal, arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Mihály és angyalai támadták meg a mennyben a sárkányt, és taszították őt onnan a romlott angyalokkal együtt.
A haldoklókat Mihály oltalmazza, s lelkünk kísérőtársa, amikor az ember a túlvilágra költözik. Szent Mihály az ember bírája, amikor Isten elé áll. Ő teszi mérlegre jócselekedeteinket és gonoszságainkat.
Világszerte hegyeket, várakat, várkápolnákat, templomokat, városkapukat neveztek el róla, hogy tartsa távol a gonoszt, a járványokat és a betegséget.
A halottakat Szent Mihály serkenti fel az utolsó ítéletkor.
A magyar Szent Koronán Jézus képe mellett őrködik, párban Gábriel arkangyallal.
Az égbolt legkönnyebben felismerhető csillagképe a Göncölszekér, melyet sok vidékünkön Szent Mihály szekerének is neveznek.
Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója. Ilyenkor szakad meg a fű gyökere, a halak a víz fenekére húzódnak.
A Szent György napján a legelőre kieresztett jószágot sok helyen ekkor hajtják be téli szállásra, az istállóba. Ezen a napon számoltatják el a pásztorokat. Ha becsülettel gondozta a nyájat, a pásztor ekkor kapta meg az éves bérét. Mulatságot is rendeztek, amely reggelig tartott és táncolva kísérték haza a pásztort.
Szent Mihály napja a „kisfarsang” kezdete. Vigadalmakat, lakodalmakat Katalin napjáig (nov.25-ig) lehet tartani, s ebben az időszakban rendezték a szüreti mulatságokat is.

Felhasznált irodalom:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Czárán Eszter: Világnak Virága