KÉRLEK, URAM!

 

Létének törvénye határozza meg minden embernek, hogy hol tart életútján: a gondolatai, amelyeket jellemébe épített, juttatták oda, és életének rendszerében nincs egyetlen véletlen rész sem, hanem minden egy tévedhetetlen törvény működésének eredménye. Egészen addig, amíg egy ember magát külső körülmények teremtményének tartja, sodródni fog a körülményekkel; de amint ráeszmél, hogy ő teremtő erő, és képes rendelkezni lényének rejtett talaja és magjai felett, amelyekből a körülmények kifejlődnek, saját maga irányítója lesz. Azt, hogy a külső körülmények a gondolatokból nőnek ki, minden ember tudja, aki egy ideig gyakorolt önkontrollt és tisztulási folyamaton ment keresztül, hiszen azt tapasztalta, hogy körülményei pontosan olyan mértékben változtak, amennyire mentális állapota változott.

                                                    Kérlek, Uram! 

                                                    Istenem! Kérlek, nézz le Rám!
                                                    Áldd meg édes-, jó anyám!
                                                    Mindig ragyogd be éveit,
                                                    Töröld le hulló könnyeit!

                                                    Áldd meg, ha szolgál minekünk,
                                                    És ha imát mond érettünk!
                                                    Te hallgasd meg, ha felsóhajt,
                                                    Erősítsd szívét, vigasztald!

                                                    Hála jóanyánkért Neked.
                                                    Hallgasd meg kérő gyermeked!
                                                    Áld meg Őt, egész életét!
                                                    Irgalmaddal Te óvd, Te védd!